Úgy érzem eljött az idő egy újabb bejegyzéshez. Kezdem azzal, amit nemrég (konkrétan 15 perce) tudok. A barátnőmet eljegyezték (4 napja) és még csak arra se volt képes, hogy szóljon! Miért is lennék felháborodva? (Régebben megbeszéltük, ha erre sor kerülne, azonnal írni fog nekem)! Az egyik közösségi oldalon véltem felfedezni a képeket...fantasztikus...
Személyesen már nem most találkoztunk, mivel nem lakik közel hozzánk (régen egy koliba voltunk, majd a fősulin ugyanabban a városban). Azóta mindketten végeztünk és nem találkoztunk kb. fél éve, de ez nem ad okot erre (msn-en, telón néha beszélünk).
Igazából ezt az egészet baromira hosszú lenne leírni a lényeg, hogy ezt nem vártam volna tőle... ;(
8 éve vagyunk barátnők és ez nem esett valami túl jól. Azt hiszem, ez a barátság már nem ugyanaz, mint régen volt, SŐT ez tényleg nem az! Hiányzik az a sok beszélgetés, hülyéskedés, ő már teljesen megváltozott, nem ugyanaz, aki volt! Igazából már abban is kezdek kételkedni, hogy meghív az esküvőre (csak nem tenné ezt meg)! Sajnos a barátja (most már vőlegénye) miatt a barátságunk a háttérbe szorult és nem azért, mert ne lennék jóba vele, mert ez nincs így)!
Én teljesen másképp látom a barátság fogalmát, egy pasi miatt sose hanyagolnám el őket!
A karácsony eltelt, eléggé jól, nem volt semmi veszekedés , semmi! Ebben pár napban kicsit ki is kapcsolódtam. :)
Találkoztam unokatesóimmal és megbeszéltük, hogy nem januárban, hanem csak februárba megyek Pestre. Talán most ez jobb is így, mivel apukám nem igazán van jól és most nincs szívem itt hagyni!
2 hete történtek érdekes dolgok, amiket le szerettem volna írni, de nem volt kedvem, így most is csak röviden írom le, bocsánat ezért.
Tehát bejövök egy pasinak (tesómmal dolgozik) és 2 alkalommal (mindkétszer láttam) is mennem kellett abba az üzletbe. Próbáltam elkerülni a találkozást, de persze amilyen az én szerencsém nem sikerült és ott volt a pasi, pont velem szembe. Hihetetlen mennyire megbámult! :O Utána szólt még pár kollégának és egyesével jöttek megnézni! Annyira röhejes volt az egész! Utána lejött tesóm (végre!)és mondtam neki, hogy mi a helyzet, erre kitört belőlünk a nevetés! :D
Személyesen már nem most találkoztunk, mivel nem lakik közel hozzánk (régen egy koliba voltunk, majd a fősulin ugyanabban a városban). Azóta mindketten végeztünk és nem találkoztunk kb. fél éve, de ez nem ad okot erre (msn-en, telón néha beszélünk).
Igazából ezt az egészet baromira hosszú lenne leírni a lényeg, hogy ezt nem vártam volna tőle... ;(
8 éve vagyunk barátnők és ez nem esett valami túl jól. Azt hiszem, ez a barátság már nem ugyanaz, mint régen volt, SŐT ez tényleg nem az! Hiányzik az a sok beszélgetés, hülyéskedés, ő már teljesen megváltozott, nem ugyanaz, aki volt! Igazából már abban is kezdek kételkedni, hogy meghív az esküvőre (csak nem tenné ezt meg)! Sajnos a barátja (most már vőlegénye) miatt a barátságunk a háttérbe szorult és nem azért, mert ne lennék jóba vele, mert ez nincs így)!
Én teljesen másképp látom a barátság fogalmát, egy pasi miatt sose hanyagolnám el őket!
A karácsony eltelt, eléggé jól, nem volt semmi veszekedés , semmi! Ebben pár napban kicsit ki is kapcsolódtam. :)
Találkoztam unokatesóimmal és megbeszéltük, hogy nem januárban, hanem csak februárba megyek Pestre. Talán most ez jobb is így, mivel apukám nem igazán van jól és most nincs szívem itt hagyni!
2 hete történtek érdekes dolgok, amiket le szerettem volna írni, de nem volt kedvem, így most is csak röviden írom le, bocsánat ezért.
Tehát bejövök egy pasinak (tesómmal dolgozik) és 2 alkalommal (mindkétszer láttam) is mennem kellett abba az üzletbe. Próbáltam elkerülni a találkozást, de persze amilyen az én szerencsém nem sikerült és ott volt a pasi, pont velem szembe. Hihetetlen mennyire megbámult! :O Utána szólt még pár kollégának és egyesével jöttek megnézni! Annyira röhejes volt az egész! Utána lejött tesóm (végre!)és mondtam neki, hogy mi a helyzet, erre kitört belőlünk a nevetés! :D
Ez szomorú. Én viszont csak ilyeneket ismerek... saján példán meg másén is.
VálaszTörlésPl, ott van anyukám barátnője, elhívta apukám temetésére, de a férje közölte, h nem bírja a temetéseket, de azóta se telefonált ide, hogy mi van, hogy vagyunk, és ez nem mostanában volt.
Igen eléggé az, ráadásul írtam neki, visszaírt, hogy majd dumálunk a héten msn-en, de eddig nem jött össze... Igazából kicsit elegem van, ha írni fog akkor fog, ha nem nem. Ennyi.
VálaszTörlésBasszus, a te eseted se semmi! :O Nem értem, hogy lehet valaki ilyen?
Azt tudom, hogy én sose tennék ilyet!