Egy barátságról és egyéb dolgok

Úgy érzem eljött az idő egy újabb bejegyzéshez. Kezdem azzal, amit nemrég (konkrétan 15 perce) tudok. A barátnőmet eljegyezték (4 napja) és még csak arra se volt képes, hogy szóljon! Miért is lennék felháborodva? (Régebben megbeszéltük, ha erre sor kerülne, azonnal írni fog nekem)! Az egyik közösségi oldalon véltem felfedezni a képeket...fantasztikus...
Személyesen már nem most találkoztunk, mivel nem lakik közel hozzánk (régen egy koliba voltunk, majd a fősulin ugyanabban a városban). Azóta mindketten végeztünk és nem találkoztunk kb. fél éve, de ez nem ad okot erre (msn-en, telón néha beszélünk).
Igazából ezt az egészet baromira hosszú lenne leírni a lényeg, hogy ezt nem vártam volna tőle... ;(
8 éve vagyunk barátnők és ez nem esett valami túl jól. Azt hiszem, ez a barátság már nem ugyanaz, mint régen volt, SŐT ez tényleg nem az! Hiányzik az a sok beszélgetés, hülyéskedés, ő már teljesen megváltozott, nem ugyanaz, aki volt! Igazából már abban is kezdek kételkedni, hogy meghív az esküvőre (csak nem tenné ezt meg)! Sajnos a barátja (most már vőlegénye) miatt a barátságunk a háttérbe szorult és nem azért, mert ne lennék jóba vele, mert ez nincs így)!
Én teljesen másképp látom a barátság fogalmát, egy pasi miatt sose hanyagolnám el őket!

A karácsony eltelt, eléggé jól, nem volt semmi veszekedés , semmi! Ebben pár napban kicsit ki is kapcsolódtam. :)
Találkoztam unokatesóimmal és megbeszéltük, hogy nem januárban, hanem csak februárba megyek Pestre. Talán most ez jobb is így, mivel apukám nem igazán van jól és most nincs szívem itt hagyni!

2 hete történtek érdekes dolgok, amiket le szerettem volna írni, de nem volt kedvem, így most is csak röviden írom le, bocsánat ezért.
Tehát bejövök egy pasinak (tesómmal dolgozik) és 2 alkalommal (mindkétszer láttam) is mennem kellett abba az üzletbe. Próbáltam elkerülni a találkozást, de persze amilyen az én szerencsém nem sikerült és ott volt a pasi, pont velem szembe. Hihetetlen mennyire megbámult! :O Utána szólt még pár kollégának és egyesével jöttek megnézni! Annyira röhejes volt az egész! Utána lejött tesóm (végre!)és mondtam neki, hogy mi a helyzet, erre kitört belőlünk a nevetés! :D

Az elmúlt hetek

A múlthét hamar eltelt, igaz lehetett volna jobb is. Az első pár nap átlagos, majd jött a péntek és totál kibuktam, igen teljesen. Miért is? A válasz a munka. Kikészít most már ez az egész. ;( Apukám is folyamatosan mondja a magáét, hogy ne menjek Bpestre, mert csak szenvedni fogok, rámegy minden pénzem az albérletre stb. stb. stb. Szóval rendesen leoltott és én pedig erre teljesen kibuktam (értsd: sírtam, ami velem nem fordul elő gyakran), mivel már nem először hallom ezt tőle, de nem tudja megérteni v. nem akarja tudomásul venni, hogy itt ebben a megyében eléggé sz*r a helyzet. Talán ott több lehetőségem lenne...
A háttérbe biztosan az is lehet, hogy félt meg minden, de nekem ez már nagyon rossz és nem tudok mit csinálni itthon. Néha halálra unom magam, szó szerint. Nem városban lakom, nem mozdulok ki minden egyes nap.
Egyébként nagyon is megértem a szüleimet is...tényleg, de valahol el kell kezdenem. Ezt már elhatároztam, és ők sem tántoríthatnak el ettől. Az idén nyáron el akartam menni, én türelmes voltam, vártam... eddig. Fájni fog nekik, tudom (nekem is), egyszerűen bele kell törődniük. Ennyi.

Szombaton elmentem egy kicsit partyzni barátnőmmel (előtte névnapozás). Jó buli volt, megittunk pár Hubertust (rám fért a pénteki nap után) és végigtáncoltuk az éjszakát. Egy pár seggfej rám akaszkodott, de én határozott módon leráztam őket, nem vagyok egy félős típus. :D Reggel 6-ra hazaértem és bedőltem az ágyba, a végtagjaimat már nem is éreztem. Ez az éjszaka kellett nekem!!! Az idén már úgyse megyek.
Vasárnap szintén névnapozás volt, viszont nagyon nem volt kedvem menni, de kibírtam.

2 héttel ezelőtt már a karácsonyi ajándékokat is megvettem a nővéreim gyerekeinek. Úgy érzem fognak nekik örülni. :))

Jöjjön megint az F1. Úgy látszik mindig kell írnom róla. Annyira kíváncsi vagyok már, hogy ki lesz Nico csapattársa! Húzzák az idegeinket, és lehet az idén már ki sem derül! :S Amúgy borzasztóan hiányom van, miért nincs már március!!! FUTAMOKAT AKAROK! :D Erről röviden most ennyit. :)

Ma beadtam egy újabb helyre az önéletrajzomat. Holnap, ha hívnak, megyek elbeszélgetésre, ha nem, akkor meg bukta van. Talán túlságosan is görcsösen keresek állást, de nagyon szeretnék dolgozni! Szorítsatok! ^^