2010. július 20., kedd

Elfutnék...

Egyszerűen nem tudom most mi történik velem... az elmúlt egy hét katasztrofálisan alakult! Minden egyes nap rosszul vagyok, és csak néha vannak "vidám" pillanataim. Nem, én nem ilyen voltam, mindig nevettem, mosolyogtam. Megváltozott minden.... Nem akarom ezt! NEM! Folyamatosan felidegesítek! Nem igaz, hogy azt is meg kell mondani, hogy mikor aludjak el és keljek fel! RÖHEJES....Felnőtt vagyok, könyörgöm, és nem tizenéves "picsa"! MIÉRT kell beleszólniuk az életembe!? MIÉRT tartanak egy semmirekellőnek, mihasznának? Nem vagyok az! Rossz most minden és nekem meg adni kell a jópofit?!
Bárcsak elmehetnék jó messzire, távol a világba, most ez kell nekem! El innen mindentől, mert már nem fogom sokáig kibírni!

2010. július 13., kedd

Agyeldobás....

Komolyan... néha már elegem van! Tényleg "eldobom" az agyamat! Ki kell írnom magamból a dolgokat és a blog pont erre való! Rövid és tömör akarok lenni, nem tudom ez mennyire fog sikerülni.... A lényeg, hogy szombati nap rohadt fárasztó volt, két diplomaosztó buli és utána este meg elmentem barátnőmmel és a nővérével egy szórakozóhelyre. (Azt tudni kell, hogy már 2 éve nem voltam vele bulizni és csak emlékeztetett arra, miért is nem mentem vele, neki mindig sikerül elrontania a kedvem, meg úgy minden és ebből már akkor is elegem volt, erre 2 év után is hozza magát... 2 éve van barátja és azért nem jött velem eddig bulizni, mert a pasija nem szerette volna...(nem értem mi beleszólása van ebbe)... mindegy. A pasija sajnos nem ismeri úgy, mint én. Ez van.
A történet lényege, hogy már 120x szakítottak egyéb okok miatt, amit nem ecsetelek, és hiába mondom neki, hogy dobja nem teszi, mindig megbocsájt! Ez már az ő baja.... komolyan összeillik a pasival! Hiába okozott neki annyi szenvedést, egyszerűen nem tudja kidobni!
Én is voltam már szerelmes, és mégis képes voltam vele szakítani, hiába szerettem (megvolt az okom rá,sajnos)! Egyszerűen ő gyenge, nem erős, semmi kitartása sincs és egy ribanc, ez van, de akkor is az egyik legjobb barátnőm és olyannak fogadom el amilyen, csak már megint csinálja a hülyeségeit és nekem ebből van elegem, de nagyon. Hiába kéri ki a tanácsomat, sose fogadja meg! Ma is felkapta a vizet, mert megmondtam neki, hogy úgy táncolt szombaton, ahogy nem kellett volna, hiszen van pasija... azt hittem változott valamennyit, tévedtem...
Egyébként semmi pénzért nem cserélnék vele, csak sajnálni tudom, hogy ilyen! Ő meg is jegyezte nekem, hogy most biztosan büntetik azért, amiért úgy viselkedett fiatalkorában, ahogy nem kellett volna...hát igen, lehet benne valami!
Mindenkinek megvan a saját baja, gondja és ezt el kell tudni viselni. Én mindig őszinte vagyok hozzá és most se rejtettem véka alá a véleményem, de mintha a falnak beszéltem volna!